Popcorn
ZERO
magyar – cseh – német szatirikus film
Játékidő: 83 perc
rendező Nemes Gyula
producer Nemes Gyula
koproducerek Angelusz Iván, Eike Goreczka, Jiří Konečný
operatőr Dobóczi Balázs
forgatókönyv Beregi Tamás, Nemes Gyula
vágó Politzer Péter
zene Márkos Albert, Kopir Rozsywal Bestar, Antonio Vivaldi, Dicko Boubacar, Dicko Issiaka
társproducer Durst György
Szereplők: Kovács Krisztián, Martina Krátká, Udo Kier, Tóth Orsi, Nemes Jeles László, Szirtes András, Lénárt István Lavro Ferenc, Mohamed Maiga és Dicko Jibrilla
Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott
Szinopszis
„Kihaltak a méheim. Nem lesz, aki a növényeket beporozza. Egy év múlva kihalnak a növények. Nem lesz mit enni az állatoknak. Két év múlva kihalnak az állatok. Nem lesz mit enni az embereknek. Három év múlva kihal az emberiség. Mentsük meg a méheket! Bosszút állunk a méhek gyilkosain!”
Egy anarchista méhész terrortámadást indít a rendszer ellen, hogy megmentse a méheket.
Egy méhecske berepül egy mézgyárba. A mézgyár igazgatója (Kovács Krisztián) kimenekül az erdőbe és méhész lesz. Beleszeret egy mobiltársaság igazgatójának lányába (Martina Krátká). A méhei kihalnak egy közeli mobiltorony miatt. A szerelmesek gerillaakciókat hajtanak végre a méhek megmentésére. Megszüntetik az áramot, a fűtést, a benzint, a mobiltelefont és az internetet.
Húskampón végzik ki az ország vezetőit, legyilkolják a plázák vásárlóit. A harc nemzetközi forradalomba csap át. A bonyodalmak csak most kezdődnek igazán.
A film egyik főszereplőjét, a világ urát alakító Udo Kiert olyan filmekből ismerheti a közönség, mint a Penge, az Ace Ventura vagy az Armageddon. Forgatott továbbá Gus van Santtel (Otthonom, Idaho), és Lars von Trierrel (A nimfomániás, Melankólia), valamint több magyar filmben (Jancsó Miklós -Magyar rapszódia, Allegro barbaro, Bódy Gábor - Katonák, Krétakör Psyché és Nárcisz). A filmben többek között felbukkan az Oscar-díjas rendező, Nemes Jeles László (Saul fia) is.
Az Egyetleneim rendezőjének második filmje, a Zero fanyar humorú, bátor, provokatív alkotás. Ajánljuk mindazoknak, akiknek fontos bolygónk jövője.
www.zerofilm.hu https://www.facebook.com/zerofilm2015?fref=ts
Magyarországi bemutató: 2016. március 24.
Rendezői kommentár
A történet
A Zero kiindulópontja az az elementáris düh volt, amely a jelenkori társadalmi igazságtalanság, környezetpusztítás, politikai elnyomás, és az emberiség jövője iránti aggódás volt. Csináljunk antikapitalista, globális világgazdasági rendszer elleni filmet! Célunk a provokáció volt, és egyben a maximális szórakoztatás, a térdcsapkodós vígjáték. Komoly gondolatokat csak humorral lehet elmondani.
Komédiánk egy terroristáról szól, aki egymaga átveszi az uralmat és egy igazságosabb világot próbál létrehozni. A fogyasztói társadalmat lovaskocsival, áramtermelő szobabiciklivel, postagalambbal váltja le. A gazdasági vezetőket húskampón végzi ki, a plázákból kijövő vásárlókat háztetőről lövi le, a fogyasztókat marhavagonokban szállítja el.
Hogyan jut valaki idáig? A világmegváltás szentesíti-e az eszközöket? Erről szól a film. Nem a megoldást kerestük, hanem kérdéseket akartunk feltenni a nézőknek.
Miért megy ki valaki az utcára és kezd el lövöldözni?
A méhekben találtuk meg azt az idilli szimbólumot, melyből történetünk kiindul. Beregi Tamás forgatókönyvíró ötlete volt, hogy főhősünk méhész legyen. A méhek kihalása az elmúlt évek komoly drámája, és pontosan megmutatja életformánk fenntarthatatlanságát. Az elmúlt három évben a méhek egyharmada kihalt, Magyarországon éppúgy, mint Amerikában. Az ok összetett és kifürkészhetetlen, de minden a környezetszennyezéshez, a mértéktelen fogyasztáshoz, a természet kizsákmányolásához vezet. Ahogy filmünk is felidézi az Einsteinnek tulajdonított mondást: ha a méhek kihalnak, nincs aki beporozza a növényeket, igy azok kipusztulnak, majd az állatok, végül az emberiség is. Ha a természetből kiveszünk egy apró elemet, összeomlik az egész.
A méhészet, a méz a kevés dolgok egyike, amely megmaradt az évszázadok során az ősi, hagyományos formában. A mézet, ezt az isteni elixirt csak a méhek tudják előállítani, még a hamis mézhez is igazi méz kell.
A Zero azonban nem a méhekről szól. A méhek a film negyvenedik percében kihalnak. A történet egészen a végletekig megy el: a mézgyár öltönyös igazgatója méhész lesz, majd öltönyösöket gyilkoló terrorista, a végkifejlet pedig Afrikában játszódik. A történet így műfajokon át ível: a burleszkből szerelmesfilm lesz, majd akciófilm, végül afrikai road movie.
Hogyan kerülünk Afrikába? Szép dolog az antiglobalizmus, csak amikor ott áll az ember a sivatag közepén étlen-szomjan, akkor bezzeg mégiscsak jó a civilizáció. Ezt mindenképpen meg akartam mutatni, mint ahogy azt is, hogy Afrika a legcsodálatosabb része a Földnek. Az emberek nem nyomorognak, hanem boldogok, szeretnek élni, szeretik egymást és fittyet hánynak az agyagi javaknak. Ezt annyira komolyan gondolom, hogy a teleimet Afrikában töltöm és innen szervezem meg éppen a Zero forgalmazását is.
A szereplők
Kovács Krisztián
Nagy szerencsémre három teljesen különböző színésszel dolgozhattam együtt, akikkel tökéletes volt az összhang. Krisztián az alteregóm. Ezért választottam pályakezdőként az Egyetleneim főszerepére.
A Zero esetében nem gondoltam rá. Külföldi szereplőket kerestünk hat országon át. “Az igazit nehéz megtalálni. Főleg, ha keresed.” – szólt az Egyetleneim szlogenje, mely a Zero-ra is igaz. Krisztián az Egyetleneim egyik jelenetében egy Zero című könyvet olvas. Az évek során tökéletesen átváltozott a Zero egyetlen lehetséges főszereplőjévé. Ezért tudta végigjátszani teljes azonosulással a főszereplő négy metamorfózisát. Számos életveszélyes helyzetet is bevállalt, és a kedvünkért hagyta, hogy teljesen kopaszra borotváljuk, majd hatalmasra növesztette szakállát. Sokan megállították Afrikában, hogy nagyon hasonlít valakire. Na, hogy is hívják… Jézus Krisztus! Önkéntelenül ráéreztek az afrikai rész evangéliumi áthallásaira.
Egy pillanatra se éreztem, hogy ő játszana. Ő egyszerűen maga A Hősünk. Ő a mechanikus életet élő gyárigazgató, ő a remeteként élő, majd szerelmes méhész, ő a szeretnivaló ember, aki tömeggyilkossá lesz, majd megbűnhődik érte. És ő az, aki egyedül áll a sivatag közepén, és már nem egy világ ellen harcol, hanem saját magával.
Martina Krátká
Martina pontosan az ellenkezője Krisztiánnak: minden mozdulatát tudatosan, apránként dolgozza ki. Pantomimet játszik, ír, rendez és erről doktorál.
A cseh casting rendezőnk talált rá. Behívott húsz lányt, de nem árulta el, hogy rá gondolt. Mindegyiktől megkérdeztem: Hajlandó-e Ön a fanszőrzete helyén élő méheket viselni? Mindenki igent mondott, igaz, mindenki azt gondolta, hogy ez egy kandi kamera. Martina elsőre olyan tökéletesen eljátszott bármit, amit kértem, hogy megijedtem. Azt hittem, beszedett valamit. Ő meg dühöngve távozott a castingról, hogy ez a rendező őrült. Persze ekkor már mindketten tudtuk, hogy együtt fogunk dolgozni.
A közös munka élvezetes és eredményes volt, de nem volt könnyű. A méheket ugyanis minden esetben igazi méhek játszották. Elmentünk Gödöllőre, Csuja László, a méhész szakértőnk méhészetébe, ahol megmutattam, hogy a méhek milyen ártatlanok lesznek, ha anyaferomonnal tévesztjük meg őket. Csuja úr egy egész méhcsaládot öntött rám. Amikor megpróbáltam rárakni egy méhecskét Martina fülére, elszaladt, és egy traktorral akart hazastoppolni Prágába.
A szexjeleneteknél is meg kellett küzdenünk egymással. Ilyenkor Martina órákig, napokig nem állt szóba velem. Majd a jelenet végén meztelenül jött ki a díszletből, megnézni, jó lett-e a felvétel.
Martina Krisztián szerelmét és gerillatársát alakítja, és ő Udo lánya. Figurája nagyívű változásokon megy keresztül. Apja ellen lázadó, a remete méhész elől menekülő félénk lányból méheket csalogató, mézben szeretkező méhkirálynő lesz, majd hidegvérű terrorista, aki apja hatására időnként megimbolyog elszántságában. A végkifejlet aztán újabb arcait tartogatja nekünk.
Martina ezerarcú, izmait teljes erőbevetéssel megmozgató új tehetség, egy nagy felfedezés.
Udo Kier
Udo Kier a gonosz apa, aki megtestesíti a kapitalizmust és a politikai hatalmat. A világ ura, a gazfickó, akit szeretünk. Martina apja, aki tud gyengéd is lenni. Megszeretjük őt, és csak a film végére lepleződik le, ki is ő, mit is művelt valójában.
Ha Krisztián létezik és Martina játszik, Udo az ikon, aki saját mítoszából és eszköztárából épít. Zöld szemei úgy villannak, hogy még élőben is félelemetes ránézni. De mindig ott van mögöttük egy csipet irónia is.
A Psyché óta ez az első magyar filmszerepe. Azokban a napokban járt utoljára Budapesten, amikor Bódy Gábor meghalt. Sokat emlegette őt a forgatás során és sok párhuzamot vont Bódy munkássága és a Zero közt. Bódy annyi idősen halt meg, ahány évesen forgattam a filmet…
Fogalmam sem volt, hogyan kell ekkora sztárral dolgozni. Leginkább két félelmem volt: szerettem volna, ha magyarul beszél és saját ruhájában, smink nélkül játszik. De hogy mondjam el ezt egy ekkora embernek? Amikor először hívott fel Kaliforniából, a beszélgetést két kéréssel zárta. “Engedd meg, hogy magyarul beszéljek. Bódyval is így csináltuk. És hadd játsszak saját ruhában, smink nélkül.” Óriási alázattal dolgozott, soha nem volt egyetlen nézeteltérésünk sem.
Amikor megérkezett a forgatásra, és látta, hogy ez nem egy hollywoodi szuperprodukció, kijött a luxus lakókocsijából és lefeküdt közénk a fűbe. Ekkor éreztem meg, hogy minden rendben lesz. Már akkor sem csodálkoztam, amikor elromlott a kellékautó, és ő tolta be.
A magyar szövegeket olyan tökéletesen elsajátította, hogy később a járókelőknek, sőt a gőzben, a Király fürdő vendégeinek is magyarázta: “Internet, mobilkommunikáció… abszolút nem normális! Postagalamb a jövő!
Tóth Orsi
Alapkoncepcióm volt ezúttal is, hogy a főszereplőkön kívül nem játszhat színész a filmben. A kisebb szerepeket amatőrök sokkal jobban játszák el, önmagukat adják.
Orsi nélkül viszont nem lehet filmet csinálni. Megtörve a szabályt, őt kértem fel Krisztián feleségének rövid szerepére. Orsi most vígjátéki szerepet kapott: a villájában tehenet tartó, búzát arató megőrült férjet próbálja jó útra téríteni. Mintha az Egyetleneim szerelmespárja lennének 10 év elteltével, megrekedve egy unalmas házasságban…
Lénárt István
A Zero fő ellenségeit, a gazdasági vezetőket valódi fejesek közül választottam ki. A vezető piaci bank igazgatóját Vince Mátyás, a HVG alapító főszerkesztője játsza. Az útépítő vállalat elnökét pedig a 95 éves Lénárt István, az ötvenes évek legendás gyártásvezetője, ismert amatőrszínész. “Ha élek, jövök” – mondta. Szerepe szerint elrabolják, büntetésül köveket kell törnie, miközben a hasonmása a tévében beszél. És 95 évesen köveket tört a roncstelepen 40 fok melegben…
Nemes Jeles László
Fimes barátaimnak is osztottam egy-egy vicces szerepet. Egyik példaképem, Szirtes András hajléktalant alakít, Oláh Lehel mérnök egy mobiltoronynál, a Buharov testvérek tévériporterek, Nemes Jeles pedig a mézgyár új igazgatója, aki kirúgja Krisztiánt a saját gyárából.
Lavro Ferenc
A Zero csatajeleneteinek kiemelt szereplője a Zero rendezőasszisztense, a vajdasági Lavro Ferenc, a filmbeli gerillák vezére, aki a valóságban négy háborút is végigharcolt a jugoszláv háborúban. Füle Zoltán, az Elza levele című világháborús film rendezője, a Zero akciórendezője pedig az ellenséges csapat, a NATO vezérét alakítja.
A forgatásról
A filmet 2013. februárjában kezdtük forgatni Burkina Fasóban, majd négy további etapban, megszakításokkal folytattuk egészen 2013. decemberéig.
A Zero operatőre Dobóczi Balázs, akivel együtt kezdtük pályánkat és azóta is folyamatosan együtt dolgozunk. A Zero 35 mm-es filmre, szélesvászonban készült, de használtunk 16 mm-es filmet, Go-Pro-t, drónt, i-Padet és VHS-t is. Ugyanilyen szabadon kezeltük a színkezelést is, a fekete-fehértől a tárgyakat egyenként való megszínezésig.
A következő felirattal indul a Zero: “Úgy készítettem ezt a filmet, hogy mozivászonról nézzék. Ha Ön monitoron nézi, sem élvezni, sem érteni nem fogja.” Ezt egészen komolyan gondolom, a filmek jó részét nincs értelme laptopon, gyufáskatulya méretben nézegetni. A Zero esetében a történet annyira sodró, annyi kép váltja egymást , hogy kis méretben minden elsikkad. A kép és a hang minőségéről, élményéről nem is beszélve.
A négy műfaj négy zenei stílust hoz magával. A Zero zeneszerzője Márkos Albert, az Argo zenekar frontembere és csellistája, számos magyar film komponistája a burleszkhez vidám, rajzfilmszerű, balkános zenét szerzett. A szerelmi történetet a cseh Kopir Rozsywal Bestar zenekar kíséri. Az akciófilmes részeknél a véres jeleneteket pompázatos Vivaldi-concertók festik alá. Az afrikai részhez pedig helyi népzenészek, Issyaka és Dicko Boubacar játszottak tökből és majomkenyérfából készült hangszereken.
Hangmérnökünk Zányi Tamás, akinek nem kis munkája volt, hiszen a Zero-ban szinte egyáltalán nincs párbeszéd. Képekkel, akcióval, érzelmekkel akartam a történetet elmesélni. A beszéd hiánya azt is jelzi, mennyire nem értjük meg egymást. A szereplők helyett a tévé beszél, a méhek beszélnek képregényszerű buborékokban és időnként feliratok lepik el a vásznat.
Igazi emberi beszéd Afrikában van: a film dialógjainak jó része fulani nyelvű. A fulani törzs az egyik legszegényebb a világon. A bozótban, kunyhókban élnek. Önfenntartóak, nincs áramuk, de tiszta vizük sem. Mégis vidámak, gondtalanok, kiegyensúlyozottak.
Az afrikai forgatást élveztem a legjobban. Ministábbal dolgoztunk, de az egész falu körénk gyűlt nézelődni és segíteni. Ki kelléket hozott, ki szerepelt, ki főzött nekünk. Mindössze egyetlen konfliktusunk volt. Krisztiánnak egyik alkalommal szamárháton kellett mennie. A szamár tulajdonosa a faluból rohant ki Krisztián felé egy machetéval. Azt kiabálta, hogy a szamár meg fog halni a kamerától. Mit volt mit tenni, két órára leállt a forgatás, míg hoztak egy másik szamarat egy másik faluból… A szamár is, Krisztián is túlélte az esetet.
Produkciós háttér
A Zero-t nemcsak rendeztem, de a producere is vagyok. Ez az első játékfilmem producerként, de a legbüszkébb nem arra vagyok, hogy hat év munkával összeszedtem rá a pénzt, hanem hogy ennyi pénzből ennyire látványos filmet készítettünk: idehoztuk Udo Kiert, csatajeleneteket forgattunk, élő méhekkel dolgoztunk és elmentünk Afrikába. Ez azért jöhetett létre, mert a Zero egy kézműves film. Némi túlzással a konyhaasztalomon készült.
Munkámat magyar, cseh és német koproducerek segítették: Angelusz Iván (Katapult Film), Jirí Konecny (endorfilm), Eike Goreczka (42Film), Durst György (Mediawave 2000), társproducerként pedig Dettre Gábor és Reich Péter.
Mint sok film, a Zero is az MMK-korszakból öröklődött át. A megnyert gyártási támogatást újrapályáztuk a Nemzeti Filmalapnál. Elsőként a Cseh Filmalap támogatta 200.000 euróval, majd a német MDM 70.000 euróval, végül a lényegi támogatást a Filmalap adta 180 millió forinttal.
A Zero cseh film is egyben: cseh a női főszereplője, csehül énekelnek benne és Csehországban mutatták be először. A cseh kapcsolat tanulmányaimhoz kötődik: Karel Vachek és Vera Chytilová tanítványaként (akinek a kézjegye a filmen nyilvánvaló) a prágai FAMU-n végeztem, itt is doktoráltam és tanítottam.
Politikai háttér
A Zero világpremierje a 2015-ös Karlovy Vary Filmfesztivál East of the West nevű versenyszekciójában volt. A sajtó, többek között a Hollywood Reporter is megírta, hogy „a Nemzeti Filmalap felszólítására Orbán Viktor fejét ki kellett satírozni a dinnyéről, amit a film egyik jelenetében terroristák szétlőnek”.
Ezt feltétlenül pontosítanom kell. A bemutatón a következőt mondtam: „Hosszas vitáink voltak a Filmalappal azzal kapcsolatban, hogy mely gyümölcsöket helyezhetek el a filmemben és melyeket nem, kik azok a politikusok, akiknek a fotóit elhelyezhetek görögdinnyéken, és kikét nem, ezen belül melyikükre lőhetnek és melyikükre nem. Amennyiben ezt megteszem, akkor ez egy teljesen másik film-e vagy sem. Ha pedig igen, akkor vissza kell-e fizetnem a teljes támogatási összeget vagy sem.” Az a név, hogy Orbán Viktor, nem hagyta el a számat, mint ahogy az sem, hogy cenzúra. Cenzúra a mai világban nem létezik, így nem nevezhetem annak, ami történt. Igazából csak úgy megijedtem a saját filmemtől, hogy pár kockát filctollal kisatíroztam benne, mert rájöttem, hogy ez a film egy politikai satíra.
A Filmalapnak igazából csak egy kézjegye van a filmen. Amikor a kormánybiztos úr kifejtette, hogy a Zero nem film, úgy éreztem, ezzel annyira összefoglalta filmem lényegét, esztétikai, gondolati hozzáállását, a világról alkotott nézeteimet, hogy ezt a szöveget bele is raktam a filmbe és megtettem a film egyik reklámszlogenének, mint amikor a festők a mecénásukat ráfestik a képükre.
A Zero parabola, provokatív szatíra, és szándékosan kerüli a politikát. 2017-ben játszódik egy meg nem nevezett országban. Eljátszottam a gondolattal, mi történne, ha egy terrorista átvenné a hatalmat. Azt gondolom, ebbe belefér pár vaskos poén, és aligha lenne hihető, hogy egy terrorista nem lövöldözne egy kicsit a politikusok között.
Mint ahogy gyakran megtörténik, az élet utánozza a filmeket, és sok, a filmbeli cselekményhez hasonló esemény megtörtént az útdíjakon át a netadós tüntetésig, vagy az, hogy éppen ahol forgattunk, Burkina Fasóban egy népfelkelés elkergette a 27 éve uralkodó diktátort.
A forgalmazásról
A Zero kézműves film, így kézenfekvő, hogy magam is forgalmazzam. Filmgyártó cégem, a Playtime Kft. forgalmazza Magyarországon. Folyamatban van a cseh és a német moziforgalmazás is.
Alapvetően ötfős bizottságoknak készítek filmeket. Ötfős bizottság dönti el, hogy kap-e a film támogatást, ötfős bizottság alakítja át a forgatókönyvet, ötfős bizottság dönti el, hogy az adott ország megvásárolja-e a filmet, ötfős bizottság dönti el, hogy forgalmazzák-e, ötfős bizottság dönti el, hogy beválogatják-e egy fesztiválra és ötfős bizottság osztja ki a díjakat. Most, hogy végre itthon is bemutatjuk, végre egy hatodik ember is megnézheti a filmet.
Nemes Gyula –rendező
a prágai FAMU-n végzett Věra Chytilová és Karel Vachek osztályában, és itt szerezte doktori diplomáját is.
Filmezett Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában. Két filmgyártó cég, az Absolut Film Studio és a Playtime tulajdonosa, ahol saját filmjeinek producere.
Filmográfia
2015 Zero 35mm, 83 perc, magyar – cseh – német játékfilm
2010 Negatív magyar filmtörténet
16 mm + DV, 47 perc, dokumentumfilm
2008 Letűnt világ 35 mm, 20 perc, magyar – finn dokumentumfilm
Karlovy Vary: legjobb dokumentumfilm
Hamburgi Rövidfilmfesztivál: fődíj
Ann Arbor: legjobb külföldi film
2007 Fúga 35 mm, 6 perc, magyar – szlovák kísérleti film
2006 Egyetleneim 35 mm, 76 perc, játékfilm
Velence: versenyben (Kritikusok Hete)
2004 A mulandóság gátja 35 mm, 13 perc, magyar – cseh dokumentumfilm
Karlovy Vary: versenyben
2001 Papagáj 16 mm, 24 perc, kisjátékfilm
A Playtime 2008-ban alakult független filmgyártó cég. Ügyvezetője és producere Nemes Gyula.
Filmográfia:
CÍM |
RENDEZŐ |
MŰFAJ |
Zero |
Nemes Gyula |
játékfilm |
Az úr elköszön |
Nemes Jeles László |
kisjátékfilm |
Eroica |
Politzer Péter |
kisjátékfilm |
Negatív magyar filmtörténet |
Nemes Gyula |
dokumentumfilm |
Játék a tér |
Pelsőczy Petra |
dokumentumfilm |
FŐSZEREPLŐK
Kovács Krisztián
Kovács Krisztián, teljes nevén Kovács Krisztián Sándor Szeghalmon született 1978-ban.
1997 óta Budapesten él. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet 2005-ben végezte el színész szakon. Jelenleg a Nézőművészeti Kft. társulatának tagja. Egyaránt előfordul kőszínházak, illetve független társulatok produkcióiban is. Legelső filmszerepe Bollók Csaba Észak, észak című filmjében volt 1999-ben. Első filmfőszerepe Nemes Gyula Egyetleneimjében volt.
Martina Krátká
1984-ben született Vyškovban, Csehország morva területén. A Lekötözött lúd színház gyermekstúdiójában kezdte pályáját. Bohóc- és filmművészetet és színjátékot tanult a JAMU-n Ctibor Turba vezetésével, akiről doktori disszertációját írja. Az Alfréd lord szolgálói nevű egylet alapító tagja. 2011 óta a prágai Švanda színház tagja. Itt rendezte Cry Baby Cry című darabját. A JAMU-n és a Švanda színház általa indított színészképzésén tanít. Jan Hrebejk Időjós a pácban című filmjében szerepelt először filmben. A Zero az első főszerepe.
Udo Kier
Udo Kier 1944-ben született Kölnben, a háború idején, egy bombázás alatt álló kórházban. Első sikerfilmje a Boszorkányok, amíg a vér hajtja őket volt (1970), melynél a nézőknek hányózacskót osztottak a vetítés előtt. Amikor először utazott Amerikába, a repülőgépen mellette ült Paul Morissey, aki felajánlotta a Hús Frankensteinnek 3D (1973) főszerepét, mely Udo-t kultikus figurává tette. A hetvenes években együtt élt Fassbinderrel, akivel számos filmet készítettek együtt (pl. A harmadik generáció, Lili Marleen). Magyarországi kultuszát a Psyché főszerepével érte el. Játszott Jancsónál (Magyar rapszódia, Allegro Barbaro), Bódy tévéfilmjeiben és Xantus János És így s eképp tovább című rövidfilmjében. A kilencvenes években lett népszerű Amerikában, első átütő sikere az Otthonom, Idaho-ban volt, ahol saját maga írott dalt énekel. További sikerei az Ace Ventura (1994), Penge (1998), Armageddon (1998) és az Iron Sky (2013). Lars von Trier csaknem összes filmjében játszott (pl. A járvány, 1987, Hullámtörés, 1996, A nimfomániás, 2014), gyermekének keresztapja. Udo jelenleg Kaliforniában él. A 2015-ös berlini filmfesztiválon Speciális Medve díjat kapott életművéért.
FESZTIVÁLSZEREPLÉSEK
Karlovy Vary – East of West competition
INTERJÚK A FILMRŐL
Udo Kier: Az idő bűn
http://magyar.film.hu/filmhu/magazin/udo-kier-sirni-bele-a-levesestalba.html
Minden nap új forgatókönyv – interjú Udo Kier-rel
http://nol.hu/kultura/20131002-minden_nap_uj_forgatokonyv-1416795
Szabó G. László: Párhuzamok
http://vasarnap.ujszo.com/vasarnap/201414/sztarunk/parhuzamok