Színházi élet
Elsöprő erővel kérdez – újra színpadon a Makbett
Keserédes operett, vérbohózat, abszurd, antidráma, rajzfilm, revü, sőt: bábszínház – a bemutató után megjelent recenziók sokféleképpen próbálták jellemezni Alföldi Róbert Makbett rendezését. Az Ionesco-darab sokféle műfajt felvonultató előadása most, február 19-én ismét látható az Átrium műsorán.
A kritikák szinte egybehangzóan állítják: tiszta és egyenes, szókimondó produkció született. A narancsszínben úszó színpadkép azonban jóval túlmutat a jelenlegi hatalmon való élcelődésen. „Igaz, Alföldinek ez a rendezése egyértelműen ironizál a jelenlegi kormányon és annak kormányosán is, ám a kép, amit fest, valójában nem narancssárga, hanem (vér)vörös és sötétszürke” – írta Török Ákos a 7óra7-en, hozzátéve, hogy az előadás „Alföldi rendezése működik – és a szó eredeti, propaganda előtti értelmében működik”. Nánay István (Színház.net) szerint „Alföldi rendezése felvállaltan politikai színház, de úgy, hogy többnyire kerüli a direkt politizálást. Elkerüli az aktualizálások legnagyobb csapdáját, azt, hogy az egyes szereplők konkrét politikai személyeknek feleltethetők meg. Kiszólások, szójátékok, még az előadás plakátja is, félreérthetetlenné teszi, hogy az előadás miről és kiről-kikről szól elsősorban, de attól érvényes, hogy az olcsó piszkálódás helyett egy hatalmi helyzet lényegéről beszél.” Németh Gábor Dávid az Apokrifen megjelent kritikájában így összegez: „Az előadás nem marad csöndben, nem mismásol, nem pusmog, hanem húsbavágó őszinteséggel csapja arcon az embert. Igen, politizál, aktuálpolitikai, társadalmi helyzeteket vázol, használ, mutat; de ami a legfontosabb: nem állít semmit. Alföldi Róbert rendezése elsöprő erővel kérdez, (…) és ezeket a kérdéseket már nem lehet nem meghallani.” Természetesen azért egyetértés nem volt a kritikai fogadtatásban: „Bátornak akkor volna nevezhető az előadás politikai dimenziója, ha egy Fidesz-kongresszusra hívnák meg tükröt tartani” – írta a Magyar Narancsban Tompa Andrea. Sághy Erna a HVG-ben ezzel ellentétben komplex értelmezést ad az egyik jeleneten keresztül erről a dimenzióról: [Duncan király] „Orbán Viktor szófordulatait, gesztusait felvillantó, fociutalásokkal tűzdelt beszédjelenete finoman parodisztikus, itt nincsenek tobzódó túlzások, a szöveg sem sokkal semmitmondóbb, mint az eredeti. A néző így a miniszterelnöki évértékelők vagy nagygyűlések bódultan rajongó közönségének szerepében találja magát, s átérzi, hogy az alattvalói rajongás ugyanolyan abszurd és ízléstelen,mint a Kerekes Éva által játszott fehérmájú Lady Duncan vagy Orosz Ákos gyilkológép-Makbettjének alpárisága.”
A színészek munkáját szinte minden megjelent kritika dicséri. „A kiváló színészgárda tagjainak bravúros alakításain szilárdan áll az előadás” – áll a HVG cikkében; „A muníció egy jelentős részét a remekbeszabott, megsokszorozott színészi alakítások adják” – szögezi le Török Ákos kritikája. „Orosz Ákos játéka elsőrangú, könnyedén váltogatja a rémületes és vicces árnyalatokat, nem téveszti el az összhatást: a féktelen hatalmi ambíció silány nárcizmusát. Bányai Kelemen Barna egy másik típust, az önérdekét percre sem felejtő lakájt hozza jól. Csak holtan, kísértetként igazán bátor: »és még alacsony is vagy«, vágja oda” – írta elemzésében Csáki Judit a Revizoron. Nánay István szerint „Hevér bonvivánként jelenik meg a vár tetején, de csak akkor lehet észrevenni, ha egy kis dobogóra feláll. S amikor már látható, akkor jöhet az uralkodói szerepjátszás: fraternizál, jópofáskodik, de cinikusan keménykedik is. Hallatlanul élvezi a hatalmát, elhiszi, hogy mindenre képes (lásd a betegek Jézusként való meggyógyítása), s ami ettől elválaszthatatlan: fél. Mindenkitől. (…) Kerekes Éva vörös parókás, aranyos színű ruhába öltöztetett Ladyje élvezi a gonoszkodást, a flörtölést Makbettel, az alakváltozásokat. A színésznő is élvezi a játékot, a szélsőségek megmutatását, azt, hogy az egyik pillanatban királynőként, a másikban parasztasszonyként szólalhat meg, s hogy sem egyiket, sem másikat nem kell halálosan komolyan vennie.”
Az igazán karakteres, egyéni hangulatú produkció Orosz Ákos, Bányai Kelemen Barna, Hevér Gábor, Kerekes Éva, Parti Nóra, Szatory Dávid, Fábián Szabolcs, Fehér Balázs Benő, Bercsényi Péter, Krum Ádám és Gelányi Bence szereplésével ebben az évadban először február 19-én látható az Átrium Film-Színházban.
Kultúrbrigád Produkció | kulturbrigad.hu
